dr. Wallner Ignác

Lauringer Ernő nekrológja Wallner Ignác 1929. évi halálakor. 
A nekrológ a gimnázium 1929-30. évi évkönyvében jelent meg.

"WALLNER IGNÁC DR.

c. kir. főigazgató,
ny. reáliskolai igazgató.

Sirbeszéd.

A régi rómaiak a jellemben szilárd, meggyőződésében ingat-
hatatlan, gondolkozásában fenkölt ember mintaképét a iustus, tenax
propositi et integer vir szavakban foglalták össze. Az a derék férfiu,
akinek földi maradványaitól most örök búcsút veszünk, mindezeket
a tulajdonságokat szavaknál ékesebben tündöklően egyesítette ma-
gában. Dr. Wallner Ignác egy már letünt, nyugodt, szép korszaknak
volt lelkileg kimagasló egyénisége; munkássága ebben a városban
csendesen, minden feltünést kerülve és mégis maradandó hatást
eredményezve folyt le.

Mint tanár, mint igazgató, mint tudós, mint a városi köztör-
vényhatósági bizottság tagja, mint természetbarát, mint a klasszikus
zene kedvelője s mint magánember egyaránt kiváló szerepet vitt
a világháborút 30—40 évvel megelőző Sopron társadalmi és tudo-
mányos életében.

Mint tanár kiváló paedagogus és didakta volt, bár nem tartozott
az úgynevezett népszerű tanárok közé. Látszólagos szigorúsága
tanítványai iránt mindig melegen érző szívet takart. Non multa,
sed multum volt jelszava. Ne sokfélét tanítsunk, de amit tanítunk,
azt alaposan ismertessük meg. A természetrajz és vegytan voltak
szaktárgyai. Tanítványai évtizedek multán is hálával és elisme-
réssel nyilatkoztak Róla s a Tőle tanultakat jól hasznosították az
életben is.

Dr. Wallner Ignác Kőszegen született 1847-ben ápr. 6-án. Intézetünknél mű-
ködött mint tanár 1870-től 1897-ig, mint igazgató 1897-től 1914-ig; nyugalomba vo-
nulása évben, 1914-ben a tanker. kir. főigazgatói cimet kapta. Meghalt Sopronban
1929. július 2-án. Életrajzát, működését, érdemeit az 1914—15. évi Értesítőben mél-
tattam.

Mint igazgató széles látókörével, tudományos felkészültségével,
nyugodt, higgadt mérlegelésével, mindig csak az igazságot kereső
éles ítélőképességével valóban vezetésre hivatott egyéniség volt.
Iskolánk jó hírnevét ő alapozta meg, az egymást megértő, felfogását
tisztelő jó testületi szellemet ő teremtette meg.

Mint tudóst kitartó szorgalom, mindenre kiterjedő alaposság
jellemezte. A tanévvégi értesítőben megjelent értekezései a tudo-
mányos világ figyelmét is felkeltették s emlékét maradandóvá tették.

Dr. Waller Ignác a városi köztörvényhatósági bizottságnak 15
éven át volt buzgó és eredményesen működő tagja. Különösen a
szükebb bizottsági gyűléseken szólalt fel gyakran, mindig a köz-
jóért, sohasem magános érdekekért. Nagy érdemeket szerzett a
városi vizmű létesítésénél, a városi vegyvizsgáló állomás meg egye-
nesen az ő kezdeményezésének köszönheti létrejöttét.

Mint természetbarát és vadászember jól ismerte a soproni
erdők varázslatos szépségét, a Fertő rejtelmeit, a nádasok miszti-
kumát. Kevesen tudják, hogy a soproni Burgstall hallstatt-kori
nekropolisának nagyjelentőségű felfedezésében neki is része volt
kiváló tehetségű kartársával Belle Lajossal együtt.

Alig találunk egyesületet ebben a városban, melynek tagja
ne lett volna, melynek megszervezésében és megalapozásában te-
vékeny munkásságot nem fejtett volna ki.

Az iskolán és tudományán kivül azonban a zene érdekelte
leginkább. A klasszikus zenének ifjúkorától kezdve nemcsak nagy
kedvelője, de kiválóan tehetséges művelője volt. Szűk, de meghitt
baráti körében a klasszikus zenét élete végéig művelte.

Dr. Wallner Ignácot mint magánembert puritán egyszerűség,
őszinte szókimondás, udvarias előzékenység, tiszteletet parancsoló
jó modor és soha nem fitogtatott jószivűség jellemzik.

Egy hosszú évtizedekre kiterjedő hasznos munkásságban el-
töltött életet, mint amilyen az övé volt, egy sírbeszéd szűk keretei
közt híven és jól jellemezni felülmúlja erőimet. Amiket röviden
érintettem csak apró mozaikszerű töredékek voltak tartalmas,
érdemekben gazdag multjából.

Nekem személyesen nemcsak példaként ragyogó kiváló elődöm,
de földim, mesterem és atyai jóakaróm volt. Tátongó sírjánál mélyen
megindulva hajtom le fejemet, sírba gördülő koporsóját a soha
meg nem szünő tisztelet, hála és elismerés virágaival borítom."

L. E."

"Dr. Baranyai Lenke: Az utolsó nárciszok" című könyvéből:

"44 évet töltött a Széchenyi szolgálatában: 16 évet tanárként, 18 évet igazgatóként. Iskolánkban az ő vezetése jelentette a „boldog békeéveket”.

Kiváló volt mint igazgató, mint tudós, mint közember és magánemberként is. Lauringer Ernő példaképének tekintette, bár személyiségük számos vonásban különbözött.⁴⁷

Életének főbb állomásai történelmünk nagy eseményeinek idejére estek. Kőszegen született, 1847-ben, a polgári forradalom előestéjén. Édesapja néptanító volt. Fia már 14 éves korában munkába állt: gyógyszerész-gyakornok lett. Gimnáziumi tanulmányait magánúton folytatta. A kiegyezés évében, 1867-ben felvették a Bécsi Tudományegyetemre, ahol kémiát, ásványtant és növénytant hallgatott. Párhuzamosan a Bécsi Műegyetem előadásait is látogatta, ott matematikát tanult.

1870-ben szerzett doktori diplomát kitűnő eredménnyel. Széles körű műveltsége szigorú erkölcsi elvekkel és kitűnő pedagógiai érzékkel párosult. Szinte egész Európát bejárta, és több nyelven beszélt.

Tudományos munkája során vizsgálta Sopron vizeinek összetételét, és rámutatott a kutak szennyezettségére. Ezért Preiss Móric bécsi professzorral és Wolf Henrik geológussal együtt mindent elkövettek a város vízvezetékrendszerének kiépítése érdekében. Munkájuk nyomán jött létre a Soproni Vízmű Részvénytársaság.

Wallner Ignác az iskolában működtetett Vegyvizsgáló Állomáson ellenszolgáltatás nélkül végzett a földművelés, az ipar és a kereskedelem területéhez kapcsolódó elemző munkát.⁴⁸ A KÖJÁL elődje tehát iskolánk falai között működött. Később a természetrajz–kémia szakos Németh Vilmos (1875–1942) folytatta a vegyelemző munkát. Az épület udvari falán elhelyezett emléktábla ma is a Vegyvizsgáló Állomás működésére emlékeztet.

Igazgatónk tagja volt a Városi Törvényhatósági Testületnek, s mivel kitűnően zongorázott, a Zeneegyesületnek is. Többször fellépett az Irodalmi és Művészeti Körben. Amikor Munczy Lajos, a neves soproni zenész Beethoven D-dúr hegedűversenyét adta elő, dr. Wallner Ignác, a Soproni Állami Főreáliskola vegytan–természettan tanára kísérte zongorán.⁴⁹

Öt cikluson át volt elnöke a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjének, a Szabad Líceumnak. Az első világháború kitörésekor vonult nyugdíjba.⁵⁰ Ekkor végképp kiköltözött a Lőveri villájába, amelyen ma emléktábla hirdeti munkásságát.

Wallner Ignác személyisége vonzóvá tette tantárgyát. Tehetséges tanítványait a kémia tudománya, valamint általában a tudományok és a művészetek irányába terelte, hogy sokoldalú emberekké váljanak.

⁴⁷ A Soproni Áll. Széchenyi István Reáliskola értesítője 1929/30. 8. o. Lauringer Ernő méltatása dr. W.I. halála alkalmából."

⁴⁸ Németh Ildikó: dr. Wallner Ignác 1847−1929 S.Sz. 1996. 4−5. sz.

⁴⁹ Sopron c. lap 1877. december 29-i száma

⁵⁰ Lauringer Ernő méltatása az intézet 1914/15. évi évkönyvében

A gimnázium 1896-os évkönyvének tanárokról szóló részében így írtak róla:

"Intézetünk ez idő szerinti rendes tanára, született 1847. április 6-án, Kőszegen Vasmegyében. A kőszegi kisgymnasiumot 1857/8—1860/1 látogatta; a felsőbb osztályokat mint magántanuló végezte. Érettségi vizsgálatot tett a pozsonyi evang. lyceumban (1870. L. 31.). A tudományegyetemet Bécsben 1867/8—1869/70 végezte és ugyanott látogatta a műegyetemet is. Azután az innsbrucki egyetem physiol. és pathol. chemia tanszéke mellé (1870 október 2-án) assistensnek nevezték ki, mely állását azonban el sem foglalta, mert időközben Sopron sz. kir. városa tanárnak választotta meg a reáliskolához.

Felső tanulmányai: a bécsi tudomány-egyetemen: általános és különleges anorganikus és organikus chemia, elemi analyzis, ásványtan, krystallografia, állattan, állatboncztan, növénytan, növény-anatomia és physiologia, árusisme, zenetörténet, algebrai analysis. A bécsi műegyetemen: általános chemia, a középiskolai mathematika módszeres tanítása.

Külön tanulmányok: Philosophia, paedagogia, magyar-, német- és franczia irodalom, zene, olasz nyelv.

Képesítései: Tanári: Gráczban 1876 márczius 20-án; főtárgy: chemia, melléktárgy: természetrajz. Az oklevél száma 774/R. P. C. G. Doctoratus: Bécsben 1870 julius hó 27-én a chemiából és természetrajzból. Magister Pharmaciae Bécsben 1869 julius hó 15-én. Szolgált a Sopron városi főreáliskolánál: 3006. sz. 1870 november 2-án mint a chemia és természet-tudományok tanára. 1966. sz. 1872 szeptember 25-én Sopron városának közgyűlése a soproni községi főreáliskola ideiglenes igazgatásával bízta meg. 1873 augusztus havában tanári állásáról lemondott, de 2375. sz. 1873 szeptember 3-án a közgyűlés felkéri működésének folytatására, míg a város új tanerőt kap. A polgármester a közgyűlés megbízásából és Trefort Ágost minister szóbeli felkérésére maradásra bírják. 3149. sz. 1873 november 19-én a közgyűlés megválasztja helyettes tanárnak rendes tanári fizetéssel. A Soproni állami főreáliskolánál (1876 január 1-én történt átvétel után) 10. sz. 1876 január 30-án kelt rendelettel helyettes tanárrá lesz; 7416. sz. 1876 április 7-én rendes tanárrá; 14.009. sz. 1879 május 28-án végleges megerősítést nyer; 176/1893. sz. 1893. május 21-én a IV. fiz. oszt. 1. fokozatába; 12068/1899. sz. 1899. január 1-én VIII. fiz. oszt. 3. fokozatába kerül.

Mellékfoglalkozásai: osztályfő, a chemiai és ásványtani szertár őre, időnként jegyző. A következő egyesületek tagja és tisztviselője: A Természettudom. társulat, a sopr. kath. Olvasó egyesület, a kath. Testvér-egylet, a sopr. Szépítő egyesület, a sopr. Magán-betegápolda, a soproni Irodalmi és műv. kör, a sopr. Casino-egyesület, a Vöröskereszt fiók-egyesülete, a sopr. Zene-egyesület, a sopr. Népkonyha, a soproni általános Kórház-egyesület, a sopr. magyar Gyermek-menhély- és óvoda-egyesület tagja. A sopr. Zene-egyesület elnöke, a sopr. Irodalmi és művészeti kör volt alelnöke, a sopr. Magán-betegápolda bizottságának tagja, a sopr. kath. Convent és a kath. iskolaszék, a sopr. városi Köztörvényhatósági bizottság, a sopr. városi Vízvezeték részvénytársaság igazgató tanácsának tagja. Utazott Magyar-, Német-, Olasz-, Görög-, Törökországban és Ausztriában."

 

Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

"48. WALLNER IGNÁC 

(1847—1929) 

1847. április 6-án Kőszegen született, néptanító fiaként. 14 évesen, a négyosztályos gimnázium elvégzése után — mivel további tanulmányait a család nem tudta fizetni — gyógyszerészgyakornok lett nagybátyja kőszegi patikájában. Ettől kezdve magánúton tanult tovább. Szorgalma és kitartása eredményeképp 1867-ben Bécsbe került, ahol természetrajzi és kémiai tanulmányai mellett matematikával és zeneelmélettel is foglalkozott. Gyógyszerész diplomát szerzett, 1870-től jogosult a doktori cím viselésére. 1870-ben Sopronba jött, hogy az újonnan létrehozott községi főreáliskola tanára legyen. Bár tanári képesítését csak 1876-ban szerezte meg, a városi közgyűlés már 1872-ben a főreáliskola ideiglenes igazgatójává nevezte ki. Neki köszönhető a természetrajzi és vegytani szertár létrehozása, mivel a tanításhoz elengedhetetlenül szükségesnek tartotta az elméleti tudás gyakorlattal történő alátámasztását. Ő kezdte összeállítani az iskola bogárgyűjteményét, tanulmányozta a Sopron környéki növényvilágot. Eredményeiről az intézet év végi értesítőiben közölt tanulmányokat. Az 1888/89. évi értekezése a soproni kútvizek összetételéről komoly gyakorlati jelentőséggel bírt. Mérésekkel alátámasztva bizonyította, hogy a rossz csatornázás miatt elfertőződött városi kútvizek állapota a városi vízvezeték-hálózat mielőbbi kiépítését sürgeti. Ezek a mérések már az időközben kiépült vegytani laboratóriumban készültek, ahol Wallner tanár úr vegytani szakkörének diákjai a tanórák anyagán túllépve a város, az egészségügyi hatóságok, sőt a törvényszék megbízásából is végeztek vegyvizsgálatokat. A magas színvonalon végzett oktató-nevelőmunka mellett Wallner Ignác tevékenyen részt vett a városi közéletben is. 1893-tól 15 éven át tagja volt a városi törvényhatóságnak, valamint a pénzügyi bizottságban is dolgozott. A zenével sem szakított tanulmányai befejeztével: a soproni Zeneegyesület az ő elnöksége, majd alelnöksége alatt élte fénykorát. Alapító tagja volt a Soproni Irodalmi és Művészeti körnek, a Soproni Paedagógiai Társaságnak, melynek hosszú évekig elnöke is volt. Neve szerepel szinte valamennyi városi közművelődési egyesület tagjainak névsorában. Választmányi tagja volt a Katolikus Konventnek, a Régészeti Társulatnak, a Kaszinó Egyesületnek. 1897-ben lett a Soproni Állami Főreáliskola igazgatója. 18 évig állt az intézmény élén. Nyugdíjba vonulásakor, 1914-ben megkapta a címzetes tankerületi királyi főigazgatói címet. 1929. július 2-án halt meg Sopronban. Emlékére kapta a Villasor az 1930-as években a Dr. Wallner Ignác út nevet. 

Irodalom: Értesítő főreál 1914/15. 3—11.; Kárpáti 1896. 260—263.; Németh 1.1996. a."