Széchenyi Casino archívum

Sógor Ferenc szemléletformáló előadása szerint az ember már a barlangrajzok korában sem egyszerűen rajzolt, hanem jelentést akart közvetíteni, belső tapasztalatát próbálta külső formába önteni. A képekből, jelekből, majd az írásból kialakuló kultúra végig az emberi gondolkodás lenyomata, nem pusztán technikai fejlődés eredménye. Ebbe a folyamatba illeszkedik a mesterséges intelligencia is, mint új eszköz, amely képes adatokat kezelni és mintázatokat felismerni. Ugyanakkor az előadás hangsúlyozza, hogy az MI nem rendelkezik saját élménnyel vagy belső tapasztalattal. A jelentés és az értelmezés továbbra is az ember feladata marad. A központi kérdés így nem az, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy mire használja az ember.

Október 15-én nagy érdeklődés mellett tartotta meg évadnyitó előadását Taschner Tamás, a Városszépítő Egyesület elnöke, ismert idegenvezető, iskolánk 1987-ben végzett öregdiákja.

„Sopron és a soproniak” című előadásában Sopron identitásképző elemein keresztül – pl. a város földrajzi adottságai, történelmi múltja és kulturális determinációi mentén – hívta közönségét egy izgalmas, több korszakon és évezreden átívelő utazásra. Előadása egyszerre volt személyes vallomás és közösségi tükör, amelyben megfogalmazta, mit jelent számára soproninak lenni, és miként formálja e város szellemisége az itt élők identitását.

A rendezvényt nagy létszámú, érdeklődő közönség kísérte figyelemmel, köztük számos fiatal is, akik nyitottan kapcsolódtak be Sopron múltjának, jelenének és örök értékeinek felfedezésébe.

Dr. Horváth László tudományos mélységeket bejáró előadásában bemutatta a történelmi jelentőségű eredménnyel bíró, tényszerűen igazolt feltételezését, hogy Hüpereidész Dióndasz ellen elmondott és Démoszthenész Koszorú című beszéde között mutatkozó tartalmi és stiláris hasonlóság nem a véletlen műve. Az előadásából kiderült, hogy kutatócsapatával sikerült az olvasat és a párhuzamos helyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Dióndasz ellen című beszéd nem közvetlenül a khairóneiai ütközet (i.e. 338) után - miként azt mások feltételezték -, hanem i.e. 335/334-ben hangzott el. Ráadásul Hüpereidész új számadatokkal árnyalja a perzsaellenes háborúkban részt vett athéni flotta méretét; a beszéd egésze a Khairóneiát megelőző athéni diplomáciát is élesebb megvilágításba helyezi.

A khairóneai ütközetben ugyanis a Démoszthenész és Hüpereidész javaslatára Thébával szövetkezett athéni csapatok hatalmas vereséget szenvedtek el a Nagy Sándor vezette makedónoktól. A vereség után a makedón-pártiak elérkezettnek látták az időt a makedónellenes irányzattal való leszámolásra; Hüpereidész ellen az egyik makedón-párti politikus, Dióndasz indított pert. A Dióndasz elleni beszéd valójában Hüpereidész egyik védőbeszéde, amellyel a személyét ért támadásokra kívánt válaszolni, és amellyel politikáját védelmezte.

Hüpereidész, a klasszikus görög világ egyik legismertebb szónoka és politikusa Athénban élt az i.e. 4. században, Fülöp és Nagy Sándor idejében, és sokak szerint Démoszthenésszel vetekedett (és sokáig a barátja volt). Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből - papiruszon - összesen hat maradt ránk. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű a nemrégiben feltárt két új beszéd.  Másrészt azért, mert bizonyítja, hogy a középkorban is olvasták Hüpereidészt. Mivel a középkorból - pergamenre másolt - Hüpereidész beszédek nem maradtak fenn, a tudósok korábban még arra következtettek, hogy akkoriban már nem olvasták a nagy szónokot.Az átírt öt Hüpereidész-bifolium (kódexíráshoz szükséges alapanyag félbehajtva, hogy két lapot - azaz négy oldalt - képezzen.) összesen 320 új sort tartalmaz, ami nemcsak a korpusz eddigi terjedelméhez képest, hanem a görög irodalom egésze szempontjából is jelentős gyarapodást jelent. Ebben a tudománytörténeti jelentőségű munkában végzett kiemelkedő szerepet Dr. Horváth László. 

Barta Rebeka mély és tartalmas holisztikus szemléletű előadásában személyes példákon keresztül mutatta be a coaching fogalmát, folyamatát. Lényegi megállapításai kiterjedtek a coaching pszichológiájára, típusaira, megoldás- és eredményorientált együttműködés folyamatára, a coach facilitátor szerepére. Nagy hangsúlyt helyezett a kliensek fejlődési területeire pl. a személyes növekedésre, a jóllétre, a munkahelyi teljesítményre, a tanulásra.

Palkovits Valér részletgazdag előadásában ismertette a diplomáciai pálya "titokzatos" világát, különösen nagy hangsúlyt fektetett a - színes példákkal illusztrált - torinói főkonzuli munkájának bemutatására. 

Szalay Csaba személyes hangvételű  és erős érzelmi töltésű előadásában megelevenítette a széchenyista éveinek meghatározó eseményeit, felidézte a korszak meghatározó pedagógus személyiségeinek tetteit. Felelevenítette az ötvenes évektől kezdődő és a kilencvenes évek közepéig tartó időszak soproni kulturális, idegenforgalmi életének jelentősebb történéseit, amelyeknek alakításában aktívan vett részt.

Dr. Trom András kiváló előadásában a széchenyista éveinek meghatározó eseményeit elevenítete fel, valamint imponáló külpolitikai újságírói karrierjéből a Japánhoz, és Dél-Koreához kapcsolódó kiküldetési időszakot mutatta be. Az előadást felesége, Kertész Zsuzsa felolvasásai tették még színesebbé és emlékezetesebbé.

Palotai Árpád egyéni élettörténetekkel színesített előadásában mutatta be sikerekben gazdag informatikai és zenei pályafutását, amelynek középpontjába az önművelést, az önmagát oktató embert, a saját erőből megszerzett tudást helyezte.

Köves Andrea színes, egyéni életpéldákkal fűszerezett előadásában mutatta be az elmúlt 30 év soproni, regionális és országos média világát, benne az újságírás, a műsorkészítés és a riporteri munka szépségeivel és árnyoldalaival.