Az iskola tulajdonában lévő könyvállomány az 1950-es évekig bizonyosan két részre tagolódott: tanári és ifjúsági könyvtárra. Külön nyilvántartással, külön beszerzéssel, egymástól elkülönült helyen. 1973-tól viszont már biztosan együtt kezelték a két állományt. Ettől az évtől már közös leltárkönyvet vezettek, megszűnt a könyvek jelölésénél a tanári könyvtárra utaló „V.” és az ifjúsági könyvtárra utaló „IV.” szám. Arra sajnos nincs pontos adat, hogy mikor került egy helyiségbe a két állomány rész, 1973-ban vagy esetleg már korábban.

A tanári könyvtár alapítása a két felekezeti alreáliskola idejére, az 1850-es évekre vezethető vissza. Majd az 1868-ban megalapított főreáliskola tulajdonába ment át az addig összegyűlt könyvállomány. A katolikus iskolából 19 db könyvet, az evangélikusból 150 db-ot adtak át. Azonban ez a szám adományokból még abban az évben 300 kötetre emelkedett.

Az 1868-as alapításkor viszont már gondoltak a tanuló ifjúságra is. Sopron város 89 kötetet szerzett be a diákok számára. Két évvel később 120 kötet magyar, 193 kötet német nyelvű könyv van az ifjúsági könyvtár birtokában.

Mindkét könyvtár - a tanári és az ifjúsági is - az első évtizedekben részben adományokból (tanárok, diákok, könyvkiadók), részben a tanszer-általány keretéből, harmadrészben pedig a beiratkozáskor fizetendő könyvtári díjból (tanulónként 2 Ft 1869-ben) gyarapodott. Ezekben az években az iskolai évkönyvek rendre felsorolják az éves gyarapodást (a könyv szerzője, címe, ill. ki az ajándékozó). Évente átlagosan 120-130 kötettel gyarapodott a tanári, 50-60 kötettel az ifjúsági könyvtár.

1871-ben Önképzőkör alakult az iskolában, melynek célja a magyar nyelv használata, a szóbeli előadásmód tökéletesítése, a zenei képzettség fejlesztése volt. Mindezek segítésére külön könyvanyagot is gyűjteni kezdtek.

1878-1885-ig külön olvasókör is működött az Önképzőkörön belül. Az olvasás idejét is meghatározták: szerda, szombat, vasárnap du. 3 óráig, két felügyelővel történt az önképzőköri könyvtár használata.

Ez a könyvállomány is évről évre gyarapodott. Az 1891. febr. 23-tól már Berzsenyi-körnek nevezett önképzőkör 1895-re 615 kötettel, és 26 füzettel rendelkezett. (514 magyar, 100 német, 1 francia)

Több folyóiratot is járattak: Vasárnapi Újság, Budapesti Szemle, Figyelő, Természettudományi Közlöny stb.

Az iskolai könyvtárhoz viszonyítva szerényebb gyarapodást Kárpáti Károly 1896-os tanulmányában azzal magyarázza, hogy a kör tagdíja kevés (1 frt), és a bevétel nagyobb részét pályadíjakra, ünnepélyekre, folyóiratok megrendelésére fordítják, kevésbé a könyvbeszerzésre. De megemlíti Autheried Imre hagyatékát, aki 1893-ban hunyt el, és a Berzsenyi-körre hagyományozta 84 db díszkötésű könyvét.

A könyvtárak felügyelői, gondozói egészen az 1960-as évekig tanárok voltak, akik csak mellékállásban foglalkoztak a könyvtárral. Az 1870-es évek könyvtárosai: tanári könyvtár őre: Ulber Mátyás tanár úr, az ifjúságié többek között Kövesdy Ignác, Toppler István, Moller Ede voltak.

1875/76-os évkönyvben tesznek először említést arról, hogy a bécsi cs.  Kir. egyetemi kvt. könyveket kölcsönzött a tanároknak. E mellett sajnálattal tudatják, hogy ugyanilyen gesztus a budapesti egyetemi könyvtár részéről nem érkezett.

A tanoda állami átvételekor, 1875-ben a tanári kvt. állománya: 1280 könyv, 166 füzet, az ifjúsági kvt. állománya: 582 könyv.

Önképzőkör könyvtára 179 magyar, 61 német könyvet és 9 évfolyam folyóiratot őriz.

1886-ban főigazgatói rendelet születik arról, hogy az éves jelentésben be kell számolni a könyvtárat használó tanulók számáról, ill. a kölcsönzött könyvek forgalmáról. Szintén rendelet szól arról, hogy a könyvtári dokumentumokat ezen túl csak hazai könyvárusoknál lehet beszerezni.

Az 1880-as évektől tapasztalható, hogy már nem csak 1-1 példányban szereznek be egy könyvet, hanem 2-3 példányban.

A fontosabb könyvtári beszerzésekről rendszeresen főigazgatói rendeletet adtak ki, amelyek az évkönyvekben is szerepelnek.

1893/94-es évkönyvben olvashatunk egy központi ajánló jegyzékről, mely az iskolai könyvtárak gyarapításához nyújt segítséget.

1895-re az ifjúsági könyvtárat két részre bontották, az alsó 4 osztálynak és a felső 4 osztálynak külön gyűjteménye volt, két könyvtárossal.

Az 1890-es évektől már külön keretet biztosítottak a könyvtári könyvek bekötésére.

 

Raktári rend, könyvek csoportosítása téma szerint

Dr. Bäumel Ede, a könyvtár kezelője pontos kimutatást készített 1876. jan. 1-ei állapotokról.

Külön szedve témakörönként, tudományáganként a könyvtár anyagát: Szótárak, Német klasszikusok, Természetrajz stb.

A számszerű kimutatásból az is kiolvasható, hogy az alsós tanulók könyvtárában csak magyar és német nyelvű szépirodalmi művek, ill. folyóiratok voltak, a felsős könyvtárban: az előbbieken túl történelmi, földrajzi, természettudományi könyveket, tankönyveket is használhattak a diákok.(1885)

Az 1900-as évek elejétől az ifjúsági könyvtár állományát osztályonként helyezték el, ált. az osztályfőnök volt a könyvtár őre.

Pl. 1906-ban: 1.oszt. 249 db, 2. oszt. 327 db, 3. oszt. 288 db, 4. oszt. 327 db, 5-8. oszt. 3562 db, összesen: 4753 db könyv.

 

Könyvtárhasználati szabályzat is készült már ekkor, mely Kárpáti Károly monográfiájában is olvasható.

  • két hétre lehet kölcsönözni, újabb két hétre lehet hosszabbítani
  • az alsó tagozatosoknál egyszerre csak két könyv lehet kinn, a felsősöknél nincs számszerű korlát megfogalmazva, de megjegyzi a szabályzat: „a leggondosabb ellenőrzést fogjuk gyakorolni, hogy a felületes és mohó olvasási dühnek határt szabjunk”. (190. old.)
  • rongálás esetén ki kell fizetni a könyv árát
  • csak a rendes könyvtári órákban lehet könyveket kiadni, és bevenni stb.

 

Beszerzés

Ajánlhat diák és tanár is megvételre könyvet. Fontos elv volt, hogy „…szív- és jellemképző és a nemzeti érzületet ébresztő és erősítő művek nagy számban foglaljanak helyet könyvtárunk polczain”. A magyar ifjakat német nyelvű irodalom, a németajkúakat pedig magyar nyelvű irodalom olvasására buzdítják.

Az ifjúsági könyvtár őre kezdetben Moller Ede volt, majd Kárpáti Károly vette át, aki 9 évig könyvtároskodott, ez alatt újra leltározta az állományt, és új rendszerezést is végzett. Kialakította az ún. „kézi könyvtár”-at, mely nem a mostani értelemben vett állomány részt jelentette, hanem az osztályonkénti kötelező és ajánlott olvasmányokat, prózai és költői műveket, vagyis szépirodalmat. 

Berendezés: Az ifjúsági könyvtár berendezése 1895-ben a következő: 2 ajtós szekrény 4 db, asztal 2 db, korlát 1 db, létra 2 db.

 

Épület-Elhelyezkedés

Az iskola 1892. jan. 1.-től a teljes épületet megkapta, tágasabb körülmények között folyt tovább az oktatás. A könyvtári szobák korábbi elhelyezkedésére nem közöl adatokat a monográfia, de a megújult épület alaprajzán már láthatjuk, hogy a tanári könyvtár a földszinten, az Iskola-utcza felőli oldalon, részben a lépcsőház mögött kapott helyet. (A mai (2011. évi) könyvtár egy részén, ill. a stúdió és porta helyén. Tehát mondhatjuk, hogy a 2006/2007-es átépítés során régi helyére került vissza a könyvtár.)  A tanári könyvtár alapterülete: 1. szoba 50,05 mm, 2. szoba 18,91 mm.

Az ifjúsági könyvtár szintén a földszinten, de az Iskola-utczai szárny végén került kialakításra. A könyvtárból nyílt még egy kisebb terem, amelybe az érem- és régiség szertárt költöztették. Az ifjúsági könyvtár alapterülete: 40,81 mm. A kétfelé bontott állomány (alsós és felsős tanulók részére) elkülönítéséről nem szól a tanulmány.

 

Selejtezés

1898: Rendelet: 70. ig.126. főig. 450 V.k. m. sz. Az ifjúsági könyvtárból kiselejtezett könyvek eladandók.

Segélykönyvtár: 1899-ben alapította meg Horvát Rezső tanár az un. Segélykönyvtárat, mely ingyenes tankönyvekkel látta el a szegényebb tanulókat, kezdetben 80-100 főt, később ennél is többet. Ez kezdetben 4-500 könyv, később 7-800 tankönyv kölcsönzését jelentette évente.

 

Az 1907/08-as tanév évkönyvében az ifjúsági könyvtár forgalmát táblázatban közölték

Osztályonkénti bontásban közlik a könyvtárhasználók számát, ez minden esetben megegyezik az osztályba járó diákok számával. Az 1-4. osztályosok kizárólag szépirodalmi műveket, és folyóiratokat kölcsönöztek, átlagban 5-11 db-ot tanulónként. Az 5-8. osztályok tanulói irodalomtörténeti, történelmi, természettudományi műveket, ill. szépirodalmat, kötelező olvasmányokat kölcsönöztek átlagban 18-20 db-ot tanulónként.

A táblázatból jól látszik az akkori könyvtári besorolás 10 szakterülete, mindegyiket egy-egy nagybetűvel jelölték.

Pl.:

A. szak - Irodalom, irodalomtörténet, műtörténet (csak a felsős tanulóknak)

B. szak – Szépirodalom, szórakoztató olvasmányok (csak a felsős tanulóknak)

C. szak – Történelem, földrajz, útleírás (felsősöknek)  stb.

Az állomány nagysága: 3650 kötet

A tanári könyvtár állományának jelölése teljesen eltér ettől, ott pl. az „A” a szótárakat jelöli, a „B” a Német nyelv és irodalmat. Az állomány nagysága: 7046 kötet

 

Az első világháború éveiben a könyvtár is nehezebb időket élt, sokszor tartottak órákat a könyvtár termeiben helyhiány miatt (1914-től a katonaság lefoglalt több tantermet a földszinten és az első emeleten), a könyvállomány gyarapodása minimális ebben az időszakban.

A háborút követően a békeszerződés Sopront és környékét Ausztriához csatolta, ezért 1921. aug. 19-én el kellett szállítani az iskola nagy értékű felszereléseit 6 vasúti kocsiban. Sajnos az évkönyvben nem szerepel arra vonatkozóan adat, hogy a  könyvtárak könyvei ide tartoztak-e. A felszerelés 1922. jan. 7-én érkezett vissza, általában jó állapotban, kivéve egy kocsit, mely balesetet szenvedett, ezért több könyvesláda megsérült. De nem derül ki, hogy ez könyvtári könyveket, vagy pl. anyakönyveket, más iratokat rejtett-e.

Az 1920-as évek elején elfogadott fegyelmi szabályokban a könyvtárhasználatra is kitértek:

a 25. pont  az iskola tulajdonában lévő könyvek használatáról szól: „A tanuló az iskolától kapott minden könyvet sértetlenül és tisztán tartozik visszaadni, esetleg a könyv értékét megtéríteni ; a tanév végén pedig köteles minden tartozást kiegyenlíteni, mert ellenkező esetben okmányait nem kapja ki.”

(A Soproni Állami Széchenyi István Reáliskola 51. sz. Értesítője az 1925-26-os évről. Sopron 1926. p. 69.)

 

Az 1920-as években a Berzsenyi-kör könyvtára is fejlődött, gyarapodott, olyan diákok közreműködésével, mint pl. Friedrich Károly, aki 2 évig volt a Kör könyvtárosa, VII. és VIII. osztályos korában. A könyvállomány ekkor már elérte az 1600 kötetet.

1937. nov. 12-én a második emelet mennyezete leszakadt. Az iskolát ki kellett üríteni az igazgatói iroda és a tanári szoba kivételével. Az osztályokat januárban, a szertárakat, így a könyvtárat is áprilisban ürítették ki. A felújítási munkák májusban kezdődtek. A könyvtár állománya a szertárak anyagával együtt a tornaterembe került. A kiürítést a tanárok és a diákok végezték az évkönyv tanúsága szerint nagy buzgalommal. (Akárcsak 70 évvel később, 2006-ban.)

Ekkor már - a nyilvántartások szerint - a tanári könyvtár 11831 db, az ifjúsági könyvtár 7108 db kötettel rendelkezik. Alapterületük: tanári kvt. 33 és 30 mm-es terem, ifjúsági kvt. 28 és 26 mm-es terem.

A háború alatt, 1938-ban az 1. emeleti tanári könyvtárat osztályteremmé alakították át. A volt tanári könyvtár fülkéjébe a történelmi és földrajzi szertár került. Az ifjúsági könyvtár és a mellette lévő volt történelmi és földrajzi szertár helyére került a tanári könyvtár.

Az ifjúsági könyvtár pedig a földszinten kapott helyet.

/1892-es adat szerint a tanári könyvtár a földszinten a lépcsőház mellett található, az eltelt 46 év alatt valamikor átköltözött az első emeletre. (17., 18.-as terem) Az 1892-es adat szerint az ifjúsági könyvtár szintén a földszinten a folyosó végén található. Valamikor elköltözött onnan az 1. em. 16-os terembe./

Alapterületek az átköltöztetés után: tanári kvt. 49 és 23 mm. (I. em. 15. és 15b. terem),

ifjúsági kvt.: 46 mm. (fszt. 6-os terem).

 

Az 1941/42-es tanévben az ifjúsági könyvtárban nagyarányú selejtezés történt, ill. a rendezés során 319 kötetet áthelyeztek a tanári könyvtárba. 793 kötetet A Közoktatásügyi Tanácshoz terjesztettek fel további hasznosításra. 3777 kötetet végleg selejteztek. A munkában Szabó Béla könyvtáros, Dér Zoltán és Vas Jenő tanár urak vettek részt. Hónapokig tartott a munka a VI. osztály tanulóinak részvételével. Az átrendezés ideje alatt csak a kötelező olvasmányokat lehetett kölcsönözni, a tanév második felében nyílt meg újra a könyvtár.

A könyvtár állománya: 1977 kötet lett a selejtezés és átcsoportosítás után.

Az ifjúsági könyvtárat valószínűleg már áthelyezték az 1939-es állapothoz képest (fszt. 6-os teremből), talán ezért is kellett ilyen nagyarányú selejtezést, átirányítást végezni, mert kisebb terembe került. Az iskolai évkönyv statisztikai táblázatában nem szerepel az iskolai könyvtár terme, de a tanári könyvtár alatti üres sor ezt jelezheti (1. em. 16a terem 27 mm).

1943 augusztusában az iskola egy részét hadikórházzá alakították át, ezért az ifjúsági és az önképzőkör könyvtárát a tornateremben raktározták el. A tanári könyvtár dolgozószobájából lett az igazgatói iroda. Nem említi az évkönyv, de valószínű, hogy a tanári könyvtár tovább tudott működni (kb. 12.705 kötettel)

1943/44-es iskolai évkönyv szerint a tanári könyvtár az 1. em. 15-ös teremben működik továbbra is, az ifjúsági könyvtár egy ceruzával beírt bejegyzés szerint megkapta az 1. em.25-ös termének egy részét. Ez a terem előtte 71 mm volt, ebből választhatták le a 29 mm-es ifj. könyvtárat. Ez a kis helyiség csak korlátozott szolgáltatásra volt alkalmas, csak a kötelező házi olvasmányokat tudták kölcsönözni a tanulók.

1945-ben bombatalálat érte az épületet, majd az orosz katonaság foglalta le, a könyvek sorsát nem ismerjük, viszont az 1948/49-es évkönyv szerint a tanári könyvtár 9330 db, az ifj. kvt pedig 3298 db könyvvel rendelkezik, tehát a könyvek nagy része átvészelte a háborút.

 

Muzeális értékeink

  • Révai nagy lexikona teljes sorozat (1924-es kiadás)
  • Pallas nagy lexikona teljes sorozat (1893-as kiadás)
  • Biblia (Káldi György fordítása nyomán) Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája, Eger 1865.
  • Titus Livius műve Róma város alapításáról (1759-es kiadás)
  • Plinius Secundus: A természet históriája c. műve 3 kötetben (1723-as kiadás)
  • Pascal Pensées (Gondolatok) c. műve 1778-as kiadása
  • Petrus Andreas Matthiolus sienai orvos botanikai könyve 1598-ból (Nicolai Bassaei kiadása, Frankfurt)

Tartalom