1935.

Öt év múlva, azaz 1935 szeptemberétől egy új oktatási törvénynek megfelelően országosan egységessé vált az általános irányú középszintű oktatás. A 8 osztályt képző gimnáziumi forma kiemelt szerepet kapott. A  reáliskolai és a reálgimnáziumi oktatás már csak meglévő évfolyamaik kifutásáig létezhetett. Ez lépés az akkor már 85 éves soproni reálképzés végleges megszűnését, ugyanakkor az iskola eddigi profiljának elvesztését jelentette. 1935-ben a Széchenyi is kényszerűen gimnáziummá vált. Sopron nagy múltú és egyetlen reáliskolája csak az egyik lett a város gimnáziumai közül. Az első időszakban nem kis elbizonytalanodást okozhatott annak felismerése, hogy a gimnáziumok közötti versengésben a Széchenyi mindenképpen hátránnyal indul. Ha a leánygimnázium nem is jelentett igazi konkurenciát, a bencés gimnázium és az evangélikus líceum hatalmas tapasztalatukkal, jól kiépült vonzáskörzetükkel olyan versenytársakat jelentettek, akiknek utolérése az első időszakban szinte lehetetlennek tűnt. Ám az iskolát múltja, rangja kötelezte arra, hogy felvegye a kesztyűt, és gimnáziumként is eredményes legyen. Hamar kiderült, hogy pontosan reálos hagyományait használhatja fel leginkább a siker érdekében. Még hét évig a reálgimnáziumi tantervű osztályokkal párhuzamosan folyt a gimnáziumba járók oktatása, ugyanazon tanárokkal. Óhatatlanul is erősebb lett a reáltantárgyakból való felkészítés a gimnáziumi osztályokban is. Így az intézmény majdnem töretlenül mentette át a reálos jelleget a gimnáziumi időszakra is. A természettudományi karok, a műszaki vagy orvosi pályák felé vonzódó tanulók egyre inkább a Széchenyi gimnáziumban találták meg a nekik megfelelő képzést. Így a jó képességű diákok beiratkozása tekintetében az intézmény nem maradt el a régi gimnáziumok mögött. A háború után pedig, a bencés gimnázium megszűnésével, az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni szándékozó diákok számára már nehéz döntést jelentett, hogy a Líceumot vagy a Széchenyit válasszák. Ezzel meg is kezdődött a két intézmény máig tartó, egészséges rivalizálása.

A háború végén hozott oktatáspolitikai döntés csak a négyosztályos gimnáziumot engedélyezte. A Széchenyi István Gimnáziumban is az 1945/46-os tanévtől kezdődően indult meg a nyolcosztályos rendszer leépítése. Ebben az évben már a gimnázium első osztálya általános iskolai osztályként funkcionált, a következő tanévekben már a második, illetve a harmadik osztálynak is ez lett a sorsa, míg végül az 1948/49-es tanévben már beállt a négyosztályos gimnáziumi rendszer. Ebben a struktúrába hozott némi változást, hogy 1964-től elindult a tagozatos rendszer. (Megjelentek az első leánytanulók is.) A reálos hagyományokat követő matematika-fizika tagozatos osztály mellett az angol-német nyelvi osztály is megkezdte működését. 1976-tól 1986-ig a testnevelési tagozat is bekapcsolódott a rendszerbe. Ez utóbbi tehát még négy évig működött a tagozatokat felváltó fakultációs rendszer 1982-es bevezetése után is.

Az 1966/67-es tanévtől az intézményben postaforgalmi szakközépiskolai képzés is indult. A kezdeményezés ötlete a Soproni Postaigazgatóság felől érkezett. Így az iskola hivatalos neve 1978-ig Széchenyi István Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolára változott. Az intézmény gazdasági fellendülésének ideje ez, a várospolitikára is közvetett hatással bíró Soproni Postaigazgatósággal a háta mögött, az iskola végre korszerű tornacsarnokhoz juthatott. 1971-ben 4,5 millió forintos beruházással új, kosárlabdapályával ellátott, emeletes tornaépületet építettek fel a régi tornaterem helyén. A Győr-Sopron Megyei Tanács 1978-ban profiltisztítás címén a postaforgalmi szakközépiskolát a József Attila Gimnáziumba helyezte át.

Az 1980-as évek végén kezdődtek meg az országban a nyolcosztályos, majd a hatosztályos gimnázium létrehozását célzó kísérletek. A rendszerváltás által szabadabbá tett iskolaszerkezeti lehetőségekkel a soproni középiskolák is megpróbáltak élni. A két, újra egyházivá váló gimnázium – a négyosztályos rendszer megtartása mellett – nyolcosztályos évfolyamot szándékozott indítani. A Széchenyi István Gimnázium akkori vezetősége a hatosztályos rendszert indította el. Ez a modell lehetőséget nyújtott a családoknak egy – a túl korai választás helyett –, két évvel későbbi, megalapozottabb döntésre. Az 1990/91-es tanévtől bevezetve, három éven át egy-egy ún. tehetséggondozó osztály indításával kezdődött meg a hatosztályos gimnáziumi képzési forma kiépítése. Az intézmény hagyományai alapján a matematika és fizika tárgyakból, illetve az idegen nyelvekből vállalta a kiemelt felkészítést. Az intézmény hivatalos elnevezése ebben a három évben Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium volt. Az 1993/94-es tanévben már két 7.-es osztály indult, és minden tantárgyra elkészült a hatosztályos tanterv. Az iskola négy- és hatosztályos gimnáziummá vált.

2004 szeptemberétől pedig nyelvi előkészítő osztály indult az iskolában, amely a ráépülő négy gimnáziumi évvel két idegen nyelv birtoklásának lehetőségét nyújtja az erre a képzésre jelentkezőknek.

Az iskolaépület 2007 őszére – 150 éves születésnapjára – kívül, belül megújult a 2006 nyarán megkezdett nagyszabású felújítási munkát követően. A Széchenyi ma egy stabil tradíciókra épülő, de az elvárásokat rugalmasan kielégíteni tudó iskola, amely hosszú ideig vonzó lehet a tanulni vágyó diákok számára.

Ez is érdekelheti