Szabó Miklós: Jubileumi kutakodás iskolaépületünk történetében (2007)

Szokásom különös jelentőséget tulajdonítani az olyan véletlen eseményeknek, amelyeket az évszámok „összecsengése” is kapcsolatba hoz egymással. Mindig fel lehet kelteni a kíváncsiságomat az így induló mondatokkal: „Érdekes, hogy pontosan száz éve annak...” vagy „Ötven éve éppen ezen a napon…”  Mondanom sem kell, hogy amikor az tudatosult bennem, hogy iskolaépületünk hajdani felépítése és mostani felújítása éppen 150 évet határol be, azonnal felélénkülve kezdtem fabrikálni az ilyen jellegű szövegkezdeteket: Az 1857-ben emelt iskolaépületnek épp másfél századot kellett várnia arra, hogy teljesen megújulhasson… Mily különös, hogy a sors úgy hozta: az épület legnagyobb szabású átalakítása épp a 150. évfordulón történik…

Egy kis utánagondolással aztán egy másik érdekes jubileum is megtaláltatott. Kereken hetven éve 1937-ben történt az a födémleszakadás, melynek okán az éppen akkor nyolcvanéves iskolát fel kellett újítani. Ez a renoválás volt az utolsó nagyobb méretű munkálat az épületben, ennek során alakult ki a gimnázium legutóbbi időkig ismert belső elrendezése.

Így egyre jobban kezdett érdekelni magának az iskolaépületnek a sorsa.

Nosza, végezzünk el egy kis jubileumi kutakodást e tárgyban – gondoltam –, és máris az iskola könyvtárában őrzött tanévi értesítők fölött találtam olvasószemüveges enmagamat. És rögtön újabb meglepetés ért: Három éve már nekiveselkedtem az értesítők átböngészésének, de csak most, másodszorra fedeztem fel, hogy iskolánk múltjának ezen értékes dokumentumai is összecsengő évszámok között sorakoznak fel. Az 1868/69-es tanévvel indul meg a folyam, amelyet az évenkénti megjelenés tart fenn, hogy aztán az 1948/49-es tanév értesítőjével véget is érjen. Ez kerek nyolcvan év. Ennek az utolsó értesítőnek mellesleg van még egy érdekessége. Az iskola történetének összegzése, amely eddig a kiadványok első egy-két oldalát foglalta el, itt csupán 12 sorban jelenik meg. De a történet végén, új bekezdésben, ott szerepel ez a két sor: „Intézetünkben végezte az 1902/03–1904/05. tanévben a reáliskola I–III. osztályát RÁKOSI MÁTYÁS, a magyar nép nagy vezére.”

A „fordulat éve” úgy látszik, a tanévi értesítők kiadásának terén is fordulatot hozott. Az épp a nagy vezérhez köthető „ötvenes évektől” már hallgat a mindenkori tanévi krónikás.

De nincs értesítőnk az „ősi múltból”, intézmény alreáliskolai időszakából, az 1850/51-es tanévvel kezdődő és az 1867/68-cal véget érő 18 évről sem.

Itt, az alreáliskola említésénél azonban meg kell állnunk egy pillanatra! Ne fogjon senki könnyelműen még az évkönyvek felületes olvasásához sem, amíg viszonylag tisztán nem látja intézményünk történetének látszólag keszekusza iskolaszerkezeti változásait, amelyben olyan fogalmak forognak, mint katolikus alreáliskola, felekezet nélküli főreáliskola, állami főreáliskola, reálgimnázium, gimnázium. Bevallom, hogy a már említett, három évvel ezelőtti nekirugaszkodásomkor hamar rákényszerültem arra, hogy külön ábrát készítsek ez átalakulások láttatásához. E derék munkámat az érdeklődők okulására és a jövő századok épülésére most a jelen dolgozat végére biggyesztve közkinccsé teszem. Ha áttanulmányozzuk, felsóhajthatunk: Milyen jó, hogy legalább az iskolaépület végig ugyanaz maradt!

Mozgatás jobbra
Görgessen vízszintesen, vagy kattintson az ikonokra!
Mozgatás balra

1857.

Az épület felavatása. Mikor járt itt Ferenc József? Az 1872-es bővítés

1872.

Kényszerű társbérlet. Tornaterem hiány. Végre csak a miénk az épület!

1892.

Az 1892-93-as "átidomítás". Kárpáti Károly végigkalauzol az iskolaépületen

1914.

Megkezdődik a XX. század. A nagy háború krónikája

1921.

Trianon hatása. Maradni vagy kiköltözni? Állami fenntartás kontra városi fenntartás

1937.

A födémleszakadás. Kiürítés. Az 1937-es felújítás. Az első ballagás

1942.

Az újabb háború. Kiköltözés és újjáépítés. 80 év krónikájának lezárása

Tartalom